|
Községünk területén
az oktató-nevelő tevékenység nagyon régi keletű. Az iskola alapításáról
pontos adataink nincsenek. Mint az előbbiekben is említettem Zetelaka
abban a nehéz helyzetben van, hogy írattára 1913-ban a
nagy árvíz
alkalmával a hullámok áldozata lett. Amit az árvíz meghagyott az
1917 telén a községháza leégése alkalmával megsemmisült.
Egyházi
feljegyzésekből tudjuk, hogy a zetelaki iskola 1700-ig egy tanerős volt. Mióta?
Nem lehet pontosan tudni. 1792-ből az alábbi adat maradt fenn:
Zetelaki
látogatási határozat az egyház többi szolgálaterőire és szolgáira vonatkozóan
Nr. 384 - 792. 5/18:
"Számbavettük itt a lelkész felügyelete alatt
lévő emberemlékezet óta emelt háromosztályos iskolát amelyben a tanítómester
magyar nyelven tanít minden gyermeket az írás és hit
elemeire mint, hogy ezen lelkésznek ugyanabban a házban az énekvezér (kántor)
kell szolgálataiban serény segédkezet nyújtson aki a kepejárandóságból 1/3-ad
részt élvez és ilyen tényképpen, ha saját maga nem akarja oktatni a gyermekeket
köteles eltartani a tanítómestert".
Az iskola további
működésére szintén az zetelaki egyházközség határozataiból van tudomásunk.
1824-ből a
következőt olvashatjuk: "A harangozó
házat az 1780-as években az egyházközségi hívek úgy emelték, hogy
belső része iskola legyen melynek homlokzata keletre néz, ugyanazon fedélalatt
van a harangozó lakóhelye, a hozzátartozó éléstára. Ez az iskola épülettől
1791-ben elválasztódott és jelenleg a segédlelkész (káplán) szállására szolgáló
szoba, ez a telek, amelyhez még tartozik 7 öl hosszú és 5 öl széles zöldséges
kert, kerítéssel
van körülvéve".
1831-ben az
egyházközség határozatának I-ső fejezete szintén az iskolával foglalkozik. "Az iskola elülső része keletre néz, az
épület állapota nem dicsérhető, mivel fából van, zsindellyel fedve. Ezt az
egyházközségi hívek
1780-as évben építették,
s ugyan ők kötelesek karbantartani és újraépíteni. Az iskolai
hajlék és a harangozó lakása is ugyanazon fedél alatt van azonban elválasztva;
az ami napnyugatra esik mindkét nembeli gyermek részére szolgáló egyetlen
iskolai helységtől, amelyik az összes iskolalátogató gyermeket képes befogadni,
egy hosszú asztallal és az asztalhoz erősített s szokott
biztonságul övezett két paddal befogadni".
A Domus história
második oldalán pontos utalással találkozunk az osztályok számára vonatkozóan.
"Van Zetelakának elemi tanodája három fiú és
két leányosztállyal ellátva. A segédlelkész és két tanító működnek az
iskolában rendesen. Az igazgató mindig a plebános.
1831-ben májús 21-én a népnevelés és oktatást nagy
rendetlenségben találván Erdély akkori hatalmas lelkű és bőkezű főpásztora Csík-Tusnádi
Kovács Miklós Ő Exelenciája, szóval és tettel oda hatott, miszerint 1835-ben
iskolaház építetett".
1839 áprilisában
Szabó Péter plebános, Sebestyén István királybiró, Szabó János jegyző, Biró Gergely
és Biró Márton "hitös" aláírásával
megjelenő "oktatási terv a zetelaki megyében mind a két nemű gyermekek
számára, valamint néptanoda felállítására" megszabta :
a). az osztályok létszámát
b). az osztályokban tanítókat
c). a tanítás tárgyát és módját
d). a tanítás napirendjét
e). a tanítók jutalmát vagy
fizetését
Az említett
terv arra az ellenvetésre, hogy "mire való faluhelyt és éppen Zetelakán
ezen tulságíg
vitt népnevelő Intézet?" a választ is megfogalmazza:
"mert
falun is ember lakik és joga van az élethez", mert a rokon szomszédok: Csík-Gyergyó
az emberesedés utján a simulásban idővel elébb léptek, a zetelakiak pedig ott
állanak ma is az hol századokkal ezelőtt".
Hogy Zetelakán régi
keletű az oktatás igazolja az is, hogy 1689-1848 között 27 zetelaki végezte el
a székelyudvarhelyi jezsuita - jelenleg Tamási Áron Gimnáziumot. A jezsuita
kollégiumot 1593-ban szervezték , kezdetben négyosztályos majd 1736-tól
hatosztályos: Parva, Principia, Grammatica, Sytaxis, Poetica, Rhetorica. Az
iskola legrégebbi anyakönyve Album Gimmnazi - 1689-el kezdődik. 1848-ig az
iskola összes 17004 tanulója közül 82-en zetelakiak, akikből 27-en el is
végezték a gimnáziumot. Udvarhely város után Zetelakáról végeztek a legtöbben a
volt Udvarhelyszékben.
Ime a gimnáziumot végzettek
névsora:
|
|
Név
|
Mikor végzett?
|
|
1.
|
Petrus Szegedy nobilis ex Zetelaka
|
1696
|
|
2.
|
Joanes Csíki nobilis ex Zetelaka
|
1697
|
|
3.
|
Paulus Zetelaki nobilis
|
1701
|
|
4.
|
Thomas Dakó nobilis ex Zetelaka
|
1709
|
|
5.
|
Franciscus Tamási nobilis ex Zetelaka
|
1709
|
|
6.
|
Georgius Biró nobilis ex Zetelaka
|
1715
|
|
7.
|
Joanes Biró nobilis ex Zetelaka
|
1720
|
|
8.
|
Thomas Szőcs libertinus Zetelakiensis
|
1726
|
|
9.
|
Franciscus Bandi nobil ex Zetelaka
|
1729
|
|
10.
|
Andreias Csíki libertinus Zetelaka
|
1730
|
|
11.
|
Joanes Szabó nobilis
Zetelakiensis
|
1730
|
|
12.
|
Franciscus Ilyés nobilis siculus Zetelaka
|
1736
|
|
13.
|
Andreias Bandi
|
1739
|
|
14.
|
Joanes Andrási Zetelakiensis
|
1740
|
|
15.
|
Joanes Mezei
|
1743
|
|
16.
|
Petrus Gergelyfi
|
1744
|
|
17.
|
Thomas Biró
|
1766
|
|
18.
|
Szegedi Michael
|
1810
|
|
19.
|
Miklósi Georgius
|
1811
|
|
20.
|
Petrus Szabó
|
1816
|
|
21.
|
Emericus Demjén
|
1817
|
|
22.
|
Stefanus Sombori nobilis Zetelaka
|
1819
|
|
23.
|
Georgius Sebestyén nobilis ex Zetelaka
|
1821
|
|
24.
|
Antonius Sebestyén
|
1821
|
|
25.
|
Szabó Augustinus nobilis siculus Zetelaka
|
1827
|
|
26.
|
Miklósi Alexander
|
1830
|
|
27.
|
Biró Michael
|
1837
|
Fontos mozzanat a
zetelaki oktatás fejlődésében 1874 szeptember 9-e. A Domus história 42-ik
oldalán olvashatjuk, hogy "ma
tétetett le s szenteltetett be díszes egyházi szertatás mellett, harangok
zúgása között a zetelaki római katólikus új néptanoda Szögletköve" (ez
az épület állt egészen 1975 június 20-ig).
1908-ban az 1877-ben
épült iskola mivel nem tudta befogadni a tanköteles gyermekeket a helyi
közigazgatás elrendelte az iskolaépület további bővítését. Sok
huza-vona után két tanteremmel bővítették 980 forint összegből.
A zetelaki iskola
eredményes működését igazolja a "Domus história"-ban az iskola
látogatásról fennmaradt jegyzőkönyv 1870 január 27-én.
"Meglátogatja a néptanodát az állami másodtanfelügyelő
székelykereszturi Sándor Mózes. Nagy megelégedést talált minden osztályban.
Dicsérőleg nyilatkozik a tanításról, a helyes módról és a tantárgyak
célszerű beosztásáról. Az osztály elosztása három csoportba történik. Két
csoport fiú (kisebbek és nagyobbak) s egy leánycsoport".
Szemelvények a
"Rangosztályzati napló a zetelaki római katólikus néptanodáról"
1863/64.
1. A zetelaki népiskola alsó osztályába járó fiú
gyermekek:
-74 fiú tanuló (6-12 éves
gyermekek)
Tanító: Domokos
János. Iskolaigazgató:
András József plébános
Tantárgyak:
Hittan és bibliai
történetek.
Betűismereti foglalás és
kimondása olvasásban (nyomtatás-kézírás).
Szép és helyesírásból
Egyházi és világi éneklésből
Számvetésben (főbéli,
táblánál)
A minisztrálásból
Elmebeli tehetség
Szorgalma
Magaviselete
Hányszor maradt ki ezen félévben?
A szülők foglakozását mindenhol "székelyföldész"-nek írják.
2. A zetelaki elemi iskola második osztályába járó fiú
gyermekek: 18 fiú (11-12 évesek).
Tanító: Péterfi
Mózes segédpap.
Tantárgyak:
Bibliai történetek
Magyar írás és olvasás
Számtan fejben számok által
Magyar nyelvtanból, nyugta és számlák készítéséről
Helyesírás
- diktálva írásból
Egyházénekből
Népszerű természettanból
Minisztrálásból
Elméleti tehetsége,
szorgalma
Hányszor hiányzott?
3. Az
udvarhelyi-zetelaki népiskola alsó és felső osztályában található 85
leánygyermeknek az 1863/64-ik iskolai év
végével 69 tanuló neve megtalálható, a többi valószínüleg kimaradt.
Tantárgyak: Keresztény tudományból
Evangélium magyarázatban
Betű ösmeret foglalása és
kimondása
Olvasásban - nyomtatvány
- kézírás
A szépírásban
A helyes kimondásban
A diktálásban
A bibliában
A számvetésben: - főbéli -
táblánál
Nyugtatványok és más levelek készítésében
Elmebéli tehetsége
használása
Magaviselete
Hányszor maradt ki?
1873-ban Páskó Antal segédpap a fiúk legfelső
osztályában, Mosoni József tanító az alsókban, Sándor Mihály kántor a lányok
osztályában tanít,
igazgató Andrási József plébános.
Zsúfolt osztályok
lehettek amit az 1870-71. évi statisztika is igazol.
1). Alsó osztály - I. oszt. 94 tanuló
- II. oszt. 30 tanuló Tanító: Mosoni
József
Összesen: 124
tanuló
2). Felső osztály - 27 tanuló Tanító:
Bálint Lázár segédpap
3). Első osztály - 85 leány
Második osztály - 44 leány Tanító:
Sándor Mihály
Harmadik osztály - 24 leány kántor
Összesen: 153 leány
A tanerők száma
?.............. 1700-ig 1 tanerő 1868............
1885-ig 4 tanerő
1701........ 1836-ig 2 tanerő 1886............
1895-ig 5 tanerő
1837........ 1867-ig 3 tanerő 1896............
1932-ig 6 tanerő
1897-ben a községi
képviselő testület és az egyháztanács elhatározták egy zárda és egy gazdasági ismétlő iskola építését.
Az építendő
zárda és leányiskola helyéül a községnek a Málon levő telkét jelölik ki, az
előterjesztett vázlatrajzot is elfogadták, de pénzhiány miatt elmaradt.
Mint említettem 1874 szeptember
9-én kezdték meg a nagy iskola építését, mely három évig tartott. Azonban a
"roncsoló toroklob" miatt az
iskola nem nyithatta meg kapuit. Igy az 1877-78 és 1878-79-es tanévben az
iskoláztatás szünetelt Zetelakán. Ime az említett betegség
következményei:
1877-78 született: 183 meghalt: 241, melyből gyermek: 182
1878-79 született:
184 meghalt: 167, melyből
gyermek: 121
A község nagy
terjedelme, s egyes részeknek az iskolától való nagy távolsága megkívánta,
hogy a távoleső részre új iskolát építsenek. Ezzel a
tervvel 1892-ben foglalkozott a községi képviselőtestület. Tófalvában (a
település északi része) akartak "Fióknéptanodát"
építeni,
de anyagiak hiányában a terv nem valósult meg.
1900 július31-vel
megszünik a káplán tanítói állás s azután rendes tanítók
működnek.
1901-1905-ös években
Zetelakán tanítottak:
Ozsváth Miklós, Bálint Miklós, Szalló Imre, Petres Lajos, Petres Viktor, Gáspár
Árpád tanítók.
1906 májusában
szolgabirói rendelet jelent meg mely szorgalmazza egy "nyári menedékház
állítását
Zetelakán. "A községi
képviselőtestület elhatározza, mely szerint a nyári menedékház beállításának
semmi értelme nincs. Nincs pedig azért, mert Zetelaka község gazdasági
viszonyai egészen más, mint egy kisebb határú községé, melyben a lakósság mezei
munkája végzésére bármilyen távol jár el otthonáról mégis estére haza jöhet és így
a gyermekeinek a napközi elhelyezése mezei munkája közepedte csak előnyére van.
Azonban Zetelakának nagy kiterjedésű határa lévén úgy annyira, hogy a
lakósoknak földjeik megművelésére 15-20 km-re kell eljárni, ilyen körülmények
között nagyon természetes, ha ilyen messze járnak, ott napokig kell időzniük,
hogy a távolsággal időveszteségeket húzamosabb ott tartózkodásaikkal
pótolhassák. Különösen elő áll ez az eset a kaszálás idején, éppen abban az
időben, amikor a gyermekek menedékháza megnyilik. A nyári időszakban mindenki
kaszálóira megyen, ahol rendes szállások, lakások vannak, s miután hónapokon
keresztül ott tartózkodnak háznépestől ahova mindenestől ki kell költözniük
mivel ottlétük alatt nemcsak kaszálást végeznek, de egyúttal a felbokrozódó
czihert (bokros erdő) is akkor irtják. A gyermekek csak az esetben maradhatnak,
hogyha a szülők gyermekeikért magok rövidítése nélkül
áldozhatnának, ha értök kosztot fizethetnének. Ezt azonban a szegény földműves
Osztálytól, csupán azért, hogy gyermekeik a nyári menedékházat látogassák, kívánni
sem lehet".
A zetelaki iskola
eredményes működését igazolja az 1911-ben megszervezett iskolaszék is. Ez alkalommal az iskolaszék elnökének Nagy Ferenc
községi birót választották.
Az iskola
eredményesen működött az első világháborúig, amikor a tanerők katonai szolgálata
miatt kisebb-nagyobb megszakításra került sor.
Nagy változást
hozott az 1927-es év amikor az igazgatást kiveszik a lelkészek kezéből és
kinevezték az első igazgató-tanítót Páll Albert személyében. Ugyancsak 1927-ben indult be az első VII. osztály.
1934-ben indítják be az első állami iskolát (a mai tófalvi
iskola) s ettől kezdve az egyházi iskola a működési engedélybe előírt
tanulói létszámot fogadhatja be.Az állami iskolában a tanítás
román nyelven folyt. Első igazgató-tanítója Andrei Rusu volt.
Az állami iskola felépült de kezdetben gyermekhiány végett nem működött,
ugyanis a szülők római katólikus iskolába íratták a gyerekeiket.
Ezzel magyarázható, hogy 1934 február 5-én Zetelakára "kiszállt" a
megyei tanfelügyelő és jegyzőkönyvet készített a beiskolázásról.
A jegyzőkönyv III. pontja rámutat, hogy a római katólikus iskola osztálynaplóit
áttanulmányozták és megállapították, hogy sokkal többen vannak, mint
amennyit a minisztérium 24.268/1928 rendelete értelmében megenged az alábbiak
szerint:
I. tanterem 48
tanulónak felel meg, beíratkozva 81... 33-al több.
II. tanterm 48
tanulónak felel meg, beíratkozva 65... 17-tel több
III. tanterem 48
tanulónak felel meg, beíratkozva
80... 32-vel több
IV. tanterem 48
tanulónak felel meg, beíratkozva 62... 14-el több
V. tanterem 48
tanulónak felel meg, beíratkozva 73... 25-el több
VI. tanterem 48
tanulónak felel meg, beíratkozva 87... 39-el több
VII. tanterem 29
tanulónak felel meg, beíratkozva
42...13-al több
Összesen a hét
tanteremben az engedélyezett 317 tanuló helyett 490 van beírva,
vagyis 173-al több. Tekintettel arra, hogy a községben elkészült állami iskola
1933 szeptember 1-ől a tanulók hiánya miatt nem tudta hívatását
betölteni, utasítjuk
a Római Katólikus felekezeti iskola igazgatóságát, hogy a létszámon felüli
tanulókat irányítsák
át az állami iskolába. Amennyiben az iskola igazgatósága nem intézkedik az utasításaink
alapján kénytelenek leszünk, hogy az oktató munka megjavítása érdekében
az állami iskola benépesítését hivatalból elosztani és megoldani. Határidő
három nap:
Aláírja:
Mărginean
tanfelügyelő
Az oktatás nem
szünetelt a második világháború idején sem de a férfi tanerők katonai
szolgálata miatt többször működött csökkentett létszámmal.
Az 1948-as
"tanügyi reform" nagy változásokat hozott az oktató-neveló munkában
is. Megszüntették az egyházi iskolákat, az iskola és az egyház közé merev falat
emeltek. Minden megszorító intézkedés ellenére a kommunista diktatúra
éveiben sem szünetelt a zetelaki tanulók vallási oktatása, nevelése. Ezt a célt
szolgálták a heti rendszerességgel megtartott hitórák a római katólikus
plébánia épületében.
1950-es évek végén
új iskolatípusok
jelentek meg. 1959-60-as tanévben indul az esti
tagozat V-VI.-VII. osztálya,több mint80 tanuló. Ugyancsak 1959-60-as
tanévben gyümölcstermesztési szakiskola nyilott több mint 50 tanulóval. Két
évfolyam kibocsájtása után e szakiskola tanuló hiány miatt megszünt.
Pozítiv hatással volt
Zetelaka gazdasági, társadalmi és kulturális életére az 1961-62-es tanévben
beindított
elméleti középiskola. A fiatal,
lelkes tanári kar Gergely Ignác és Deák Ferenc iskolaigazgatók irányításával
színvonalas
középiskolát teremtett, amelynek padjaiból nagyon sok főiskolát és egyetemet
végzett diák került ki.
Közel 20 éves megszakítás
után 1992-ben 63 fiatal érettségizett iskolánkban. 1992 és 2000 között 229 diák
végezte el a középiskolát. A középiskola létjogosultságát, eredményességét
igazolta és igazolja az érettségi vizsgákon való sikeres helytállás.
|