Községünk területén az oktató-nevelő tevékenység nagyon régi keletű. Az iskola alapításáról pontos adataink nincsenek. Mint az előbbiekben is említettem Zetelaka abban a nehéz helyzetben van, hogy írattára 1913-ban a nagy árvíz alkalmával a hullámok áldozata lett. Amit az árvíz meghagyott az 1917 telén a községháza leégése alkalmával megsemmisült.

Egyházi feljegyzésekből tudjuk, hogy a zetelaki iskola 1700-ig egy tanerős volt. Mióta? Nem lehet pontosan tudni. 1792-ből az alábbi adat maradt fenn:

Zetelaki látogatási határozat az egyház többi szolgálaterőire és szolgáira vonatkozóan Nr. 384 - 792. 5/18:

"Számbavettük itt a lelkész felügyelete alatt lévő emberemlékezet óta emelt háromosztályos iskolát amelyben a tanítómester magyar nyelven tanít minden gyermeket az írás és hit elemeire mint, hogy ezen lelkésznek ugyanabban a házban az énekvezér (kántor) kell szolgálataiban serény segédkezet nyújtson aki a kepejárandóságból 1/3-ad részt élvez és ilyen tényképpen, ha saját maga nem akarja oktatni a gyermekeket köteles eltartani a tanítómestert".

Az iskola további működésére szintén az zetelaki egyházközség határozataiból van tudomásunk.

1824-ből a következőt olvashatjuk: "A harangozó házat az 1780-as években az egyházközségi hívek úgy emelték, hogy belső része iskola legyen melynek homlokzata keletre néz, ugyanazon fedélalatt van a harangozó lakóhelye, a hozzátartozó éléstára. Ez az iskola épülettől 1791-ben elválasztódott és jelenleg a segédlelkész (káplán) szállására szolgáló szoba, ez a telek, amelyhez még tartozik 7 öl hosszú és 5 öl széles zöldséges kert, kerítéssel van körülvéve".

1831-ben az egyházközség határozatának I-ső fejezete szintén az iskolával foglalkozik. "Az iskola elülső része keletre néz, az épület állapota nem dicsérhető, mivel fából van, zsindellyel fedve. Ezt az egyházközségi hívek 1780-as évben építették, s ugyan ők kötelesek karbantartani és újraépíteni. Az iskolai hajlék és a harangozó lakása is ugyanazon fedél alatt van azonban elválasztva; az ami napnyugatra esik mindkét nembeli gyermek részére szolgáló egyetlen iskolai helységtől, amelyik az összes iskolalátogató gyermeket képes befogadni, egy hosszú asztallal és az asztalhoz erősített s szokott biztonságul övezett két paddal befogadni".

A Domus história második oldalán pontos utalással találkozunk az osztályok számára vonatkozóan.

"Van Zetelakának elemi tanodája három fiú és két leányosztállyal ellátva. A segédlelkész és két tanító működnek az iskolában rendesen. Az igazgató mindig a plebános.

1831-ben májús 21-én a népnevelés és oktatást nagy rendetlenségben találván Erdély akkori hatalmas lelkű és bőkezű főpásztora Csík-Tusnádi Kovács Miklós Ő Exelenciája, szóval és tettel oda hatott, miszerint 1835-ben iskolaház építetett".

1839 áprilisában Szabó Péter plebános, Sebestyén István királybiró, Szabó János jegyző, Biró Gergely és Biró Márton "hitös" aláírásával megjelenő "oktatási terv a zetelaki megyében mind a két nemű gyermekek számára, valamint néptanoda felállítására" megszabta :

a). az osztályok létszámát

b). az osztályokban tanítókat

c). a tanítás tárgyát és módját

d). a tanítás napirendjét

e). a tanítók jutalmát vagy fizetését

Az említett terv arra az ellenvetésre, hogy "mire való faluhelyt és éppen Zetelakán ezen tulságíg vitt népnevelő Intézet?" a választ is megfogalmazza:

 "mert falun is ember lakik és joga van az élethez", mert a rokon szomszédok: Csík-Gyergyó az emberesedés utján a simulásban idővel elébb léptek, a zetelakiak pedig ott állanak ma is az hol századokkal ezelőtt".

Hogy Zetelakán régi keletű az oktatás igazolja az is, hogy 1689-1848 között 27 zetelaki végezte el a székelyudvarhelyi jezsuita - jelenleg Tamási Áron Gimnáziumot. A jezsuita kollégiumot 1593-ban szervezték , kezdetben négyosztályos majd 1736-tól hatosztályos: Parva, Principia, Grammatica, Sytaxis, Poetica, Rhetorica. Az iskola legrégebbi anyakönyve Album Gimmnazi - 1689-el kezdődik. 1848-ig az iskola összes 17004 tanulója közül 82-en zetelakiak, akikből 27-en el is végezték a gimnáziumot. Udvarhely város után Zetelakáról végeztek a legtöbben a volt Udvarhelyszékben.

Ime a gimnáziumot végzettek névsora:

Fontos mozzanat a zetelaki oktatás fejlődésében 1874 szeptember 9-e. A Domus história 42-ik oldalán olvashatjuk, hogy "ma tétetett le s szenteltetett be díszes egyházi szertatás mellett, harangok zúgása között a zetelaki római katólikus új néptanoda Szögletköve" (ez az épület állt egészen 1975 június 20-ig).

1908-ban az 1877-ben épült iskola mivel nem tudta befogadni a tanköteles gyermekeket a helyi közigazgatás elrendelte az iskolaépület további bővítését. Sok huza-vona után két tanteremmel bővítették 980 forint összegből.

A zetelaki iskola eredményes működését igazolja a "Domus história"-ban az iskola látogatásról fennmaradt jegyzőkönyv 1870 január 27-én.

"Meglátogatja a néptanodát az állami másodtanfelügyelő székelykereszturi Sándor Mózes. Nagy megelégedést talált minden osztályban. Dicsérőleg nyilatkozik a tanításról, a helyes módról és a tantárgyak célszerű beosztásáról. Az osztály elosztása három csoportba történik. Két csoport fiú (kisebbek és nagyobbak) s egy leánycsoport".

Szemelvények a "Rangosztályzati napló a zetelaki római katólikus néptanodáról" 1863/64.

1. A zetelaki népiskola alsó osztályába járó fiú gyermekek:

-74 fiú tanuló (6-12 éves gyermekek)

Tanító: Domokos János.                                                           Iskolaigazgató: András József plébános

               Tantárgyak:

Hittan és bibliai történetek.

Betűismereti foglalás és kimondása olvasásban (nyomtatás-kézírás).

Szép és helyesírásból

Egyházi és világi éneklésből

Számvetésben (főbéli, táblánál)

A minisztrálásból

Elmebeli tehetség

Szorgalma

Magaviselete

Hányszor maradt ki  ezen félévben?

A szülők foglakozását mindenhol "székelyföldész"-nek írják.

2. A zetelaki elemi iskola második osztályába járó fiú gyermekek: 18 fiú (11-12 évesek).

Tanító: Péterfi Mózes segédpap.

Tantárgyak:

 Bibliai történetek

 Magyar írás és olvasás

 Számtan fejben számok által

 Magyar nyelvtanból, nyugta és számlák készítéséről

Helyesírás - diktálva írásból

Egyházénekből

Népszerű természettanból

Minisztrálásból

Elméleti tehetsége, szorgalma

Hányszor hiányzott?

3. Az udvarhelyi-zetelaki népiskola alsó és felső osztályában található 85 leánygyermeknek  az 1863/64-ik iskolai év végével 69 tanuló neve megtalálható, a többi valószínüleg kimaradt.

Tantárgyak: Keresztény tudományból

                    Evangélium magyarázatban

                    Betű ösmeret foglalása és kimondása

                    Olvasásban - nyomtatvány

                                       - kézírás

                    A szépírásban

                    A helyes kimondásban

                    A diktálásban

                    A bibliában

                    A számvetésben: - főbéli - táblánál

                    Nyugtatványok és más levelek készítésében

                    Elmebéli tehetsége használása

                    Magaviselete

                    Hányszor maradt ki?

1873-ban  Páskó Antal segédpap a fiúk legfelső osztályában, Mosoni József tanító az alsókban, Sándor Mihály kántor a lányok osztályában tanít, igazgató Andrási József plébános.

Zsúfolt osztályok lehettek amit az 1870-71. évi statisztika is igazol.

1). Alsó osztály - I. oszt. 94 tanuló

                         - II. oszt. 30 tanuló             Tanító: Mosoni József

                         Összesen: 124 tanuló 

2). Felső osztály - 27 tanuló                         Tanító: Bálint Lázár segédpap

3). Első osztály - 85 leány

      Második osztály - 44 leány                      Tanító: Sándor Mihály

      Harmadik osztály - 24 leány                                          kántor

      Összesen: 153 leány

A tanerők száma

?.............. 1700-ig 1 tanerő                        1868............ 1885-ig 4 tanerő

1701........ 1836-ig 2 tanerő                        1886............ 1895-ig 5 tanerő

1837........ 1867-ig 3 tanerő                        1896............ 1932-ig 6 tanerő

1897-ben a községi képviselő testület és az egyháztanács elhatározták egy zárda és egy  gazdasági ismétlő iskola építését. Az építendő zárda és leányiskola helyéül a községnek a Málon levő telkét jelölik ki, az előterjesztett vázlatrajzot is elfogadták, de pénzhiány miatt elmaradt.

 Mint említettem 1874 szeptember 9-én kezdték meg a nagy iskola építését, mely három évig tartott. Azonban a "roncsoló toroklob" miatt  az iskola nem nyithatta meg kapuit. Igy az 1877-78 és 1878-79-es tanévben az iskoláztatás szünetelt Zetelakán. Ime az említett betegség következményei:

1877-78     született: 183      meghalt: 241, melyből gyermek: 182

1878-79     született:  184      meghalt: 167, melyből gyermek: 121

A község nagy terjedelme, s egyes részeknek az iskolától való nagy távolsága megkívánta, hogy a távoleső részre új iskolát építsenek. Ezzel a tervvel 1892-ben foglalkozott a községi képviselőtestület. Tófalvában (a település északi része) akartak "Fióknéptanodát" építeni, de anyagiak hiányában a terv nem valósult meg.

1900 július31-vel megszünik a káplán tanítói állás s azután rendes tanítók működnek.

1901-1905-ös években Zetelakán tanítottak: Ozsváth Miklós, Bálint Miklós, Szalló Imre, Petres Lajos, Petres Viktor, Gáspár Árpád tanítók.

1906 májusában szolgabirói rendelet jelent meg mely szorgalmazza egy "nyári menedékház állítását Zetelakán. "A községi képviselőtestület elhatározza, mely szerint a nyári menedékház beállításának semmi értelme nincs. Nincs pedig azért, mert Zetelaka község gazdasági viszonyai egészen más, mint egy kisebb határú községé, melyben a lakósság mezei munkája végzésére bármilyen távol jár el otthonáról mégis estére haza jöhet és így a gyermekeinek a napközi elhelyezése mezei munkája közepedte csak előnyére van. Azonban Zetelakának nagy kiterjedésű határa lévén úgy annyira, hogy a lakósoknak földjeik megművelésére 15-20 km-re kell eljárni, ilyen körülmények között nagyon természetes, ha ilyen messze járnak, ott napokig kell időzniük, hogy a távolsággal időveszteségeket húzamosabb ott tartózkodásaikkal pótolhassák. Különösen elő áll ez az eset a kaszálás idején, éppen abban az időben, amikor a gyermekek menedékháza megnyilik. A nyári időszakban mindenki kaszálóira megyen, ahol rendes szállások, lakások vannak, s miután hónapokon keresztül ott tartózkodnak háznépestől ahova mindenestől ki kell költözniük mivel ottlétük alatt nemcsak kaszálást végeznek, de egyúttal a felbokrozódó czihert (bokros erdő) is akkor irtják. A gyermekek csak az esetben maradhatnak, hogyha a szülők gyermekeikért magok rövidítése nélkül áldozhatnának, ha értök kosztot fizethetnének. Ezt azonban a szegény földműves Osztálytól, csupán azért, hogy gyermekeik a nyári menedékházat látogassák, kívánni sem lehet".

A zetelaki iskola eredményes működését igazolja az 1911-ben megszervezett iskolaszék is. Ez alkalommal az iskolaszék elnökének Nagy Ferenc községi birót választották.

Az iskola eredményesen működött az első világháborúig, amikor a tanerők katonai szolgálata miatt kisebb-nagyobb megszakításra került sor.

Nagy változást hozott az 1927-es év amikor az igazgatást kiveszik a lelkészek kezéből és kinevezték az első igazgató-tanítót Páll Albert személyében. Ugyancsak 1927-ben indult be az első VII. osztály.

1934-ben indítják be az első állami iskolát (a mai tófalvi iskola) s ettől kezdve az egyházi iskola a működési engedélybe előírt tanulói létszámot fogadhatja be.Az állami iskolában a tanítás román nyelven folyt. Első igazgató-tanítója Andrei Rusu volt. Az állami iskola felépült de kezdetben gyermekhiány végett nem működött, ugyanis a szülők római katólikus iskolába íratták a gyerekeiket. Ezzel magyarázható, hogy 1934 február 5-én Zetelakára "kiszállt" a megyei tanfelügyelő és jegyzőkönyvet készített a beiskolázásról. A jegyzőkönyv III. pontja rámutat, hogy a római katólikus iskola osztálynaplóit áttanulmányozták és megállapították, hogy sokkal többen vannak, mint amennyit a minisztérium 24.268/1928 rendelete értelmében megenged az alábbiak szerint:

I. tanterem 48 tanulónak felel meg, beíratkozva 81... 33-al több.

II. tanterm 48 tanulónak felel meg, beíratkozva 65... 17-tel több

III. tanterem 48 tanulónak felel meg, beíratkozva  80... 32-vel több

IV. tanterem 48 tanulónak felel meg, beíratkozva 62... 14-el több

V. tanterem 48 tanulónak felel meg, beíratkozva 73... 25-el több

VI. tanterem 48 tanulónak felel meg, beíratkozva 87... 39-el több

VII. tanterem 29 tanulónak  felel meg, beíratkozva 42...13-al több

Összesen a hét tanteremben az engedélyezett 317 tanuló helyett 490 van beírva, vagyis 173-al több. Tekintettel arra, hogy a községben elkészült állami iskola 1933 szeptember 1-ől a tanulók hiánya miatt nem tudta hívatását betölteni, utasítjuk a Római Katólikus felekezeti iskola igazgatóságát, hogy a létszámon felüli tanulókat irányítsák át az állami iskolába. Amennyiben az iskola igazgatósága nem intézkedik az utasításaink alapján kénytelenek leszünk, hogy az oktató munka megjavítása érdekében az állami iskola benépesítését hivatalból elosztani és megoldani. Határidő három nap:

                                                        Aláírja: Mărginean tanfelügyelő    

Az oktatás nem szünetelt a második világháború idején sem de a férfi tanerők katonai szolgálata miatt többször működött csökkentett létszámmal.

Az 1948-as "tanügyi reform" nagy változásokat hozott az oktató-neveló munkában is. Megszüntették az egyházi iskolákat, az iskola és az egyház közé merev falat emeltek. Minden megszorító intézkedés ellenére a kommunista diktatúra éveiben sem szünetelt a zetelaki tanulók vallási oktatása, nevelése. Ezt a célt szolgálták a heti rendszerességgel megtartott hitórák a római katólikus plébánia épületében.

1950-es évek végén új iskolatípusok jelentek meg. 1959-60-as tanévben indul az esti tagozat V-VI.-VII. osztálya,több mint80 tanuló. Ugyancsak 1959-60-as tanévben gyümölcstermesztési szakiskola nyilott több mint 50 tanulóval. Két évfolyam kibocsájtása után e szakiskola tanuló hiány miatt megszünt.

Pozítiv hatással volt Zetelaka gazdasági, társadalmi és kulturális életére az 1961-62-es tanévben beindított elméleti középiskola. A fiatal, lelkes tanári kar Gergely Ignác és Deák Ferenc iskolaigazgatók irányításával színvonalas középiskolát teremtett, amelynek padjaiból nagyon sok főiskolát és egyetemet végzett diák került ki.

Közel 20 éves megszakítás után 1992-ben 63 fiatal érettségizett iskolánkban. 1992 és 2000 között 229 diák végezte el a középiskolát. A középiskola létjogosultságát, eredményességét igazolta és igazolja az érettségi vizsgákon való sikeres helytállás.