Községünk területén az oktató-nevelõ tevékenység nagyon régi keletû. Az iskola alapításáról pontos adataink nincsenek. Mint az elõbbiekben is említettem Zetelaka abban a nehéz helyzetben van, hogy írattára 1913-ban a nagy árvíz alkalmával a hullámok áldozata lett. Amit az árvíz meghagyott az 1917 telén a községháza leégése alkalmával megsemmisült.

               Egyházi feljegyzésekbõl tudjuk, hogy a zetelaki iskola 1700-ig egy tanerõs volt. Mióta? Nem lehet pontosan tudni. 1792-bõl az alábbi adat maradt fenn:

 

     Zetelaki látogatási határozat az egyház többi szolgálaterõire és szolgáira vonatkozóan Nr. 384 - 792. 5/18:

 

     "Számbavettük itt a lelkész felügyelete alatt lévõ emberemlékezet óta emelt háromosztályos iskolát amelyben a tanítómester magyar nyelven tanít minden gyermeket az írás és hit elemeire mint, hogy ezen lelkésznek ugyanabban a házban az énekvezér (kántor) kell szolgálataiban serény segédkezet nyújtson aki a kepejárandóságból 1/3-ad részt élvez és ilyen tényképpen, ha saját maga nem akarja oktatni a gyermekeket köteles eltartani a tanítómestert".

 

     Az iskola további mûködésére szintén az zetelaki egyházközség határozataiból van tudomásunk.

     1824-bõl a következõt olvashatjuk: "A harangozó házat az 1780-as években az egyházközségi hívek úgy emelték, hogy belsõ része iskola legyen melynek homlokzata keletre néz, ugyanazon fedélalatt van a harangozó lakóhelye, a hozzátartozó éléstára. Ez az iskola épülettõl 1791-ben elválasztódott és jelenleg a segédlelkész (káplán) szállására szolgáló szoba, ez a telek, amelyhez még tartozik 7 öl hosszú és 5 öl széles zöldséges kert, kerítéssel van körülvéve".

     1831-ben az egyházközség határozatának I-sõ fejezete szintén az iskolával foglalkozik. "Az iskola elülsõ része keletre néz, az épület állapota nem dicsérhetõ, mivel fából van, zsindellyel fedve. Ezt az egyházközségi hívek 1780-as évben építették, s ugyan õk kötelesek karbantartani és újraépíteni. Az iskolai hajlék és a harangozó lakása is ugyanazon fedél alatt van azonban elválasztva; az ami napnyugatra esik mindkét nembeli gyermek részére szolgáló egyetlen iskolai helységtõl, amelyik az összes iskolalátogató gyermeket képes befogadni, egy hosszú asztallal és az asztalhoz erõsített s szokott biztonságul övezett két paddal befogadni".

     A Domus história második oldalán pontos utalással találkozunk az osztályok számára vonatkozóan.

     "Van Zetelakának elemi tanodája három fiú és két leányosztállyal ellátva. A segédlelkész és két tanító mûködnek az iskolában rendesen. Az igazgató mindig a plebános.

     1831-ben májús 21-én a népnevelés és oktatást nagy rendetlenségben találván Erdély akkori hatalmas lelkû és bõkezû fõpásztora Csík-Tusnádi Kovács Miklós Õ Exelenciája, szóval és tettel oda hatott, miszerint 1835-ben iskolaház építetett".

     1839 áprilisában Szabó Péter plebános, Sebestyén István királybiró, Szabó János jegyzõ, Biró Gergely és Biró Márton "hitös" aláírásával megjelenõ "oktatási terv a zetelaki megyében mind a két nemû gyermekek számára, valamint néptanoda felállítására" megszabta :

a). az osztályok létszámát
              b). az osztályokban tanítókat
              c). a tanítás tárgyát és módját
              d). a tanítás napirendjét
              e). a tanítók jutalmát vagy fizetését

     Az említett terv arra az ellenvetésre, hogy "mire való faluhelyt és éppen Zetelakán ezen tulságíg vitt népnevelõ Intézet?" a választ is megfogalmazza:

      "mert falun is ember lakik és joga van az élethez", mert a rokon szomszédok: Csík-Gyergyó az emberesedés utján a simulásban idõvel elébb léptek, a zetelakiak pedig ott állanak ma is az hol századokkal ezelõtt".

     Hogy Zetelakán régi keletû az oktatás igazolja az is, hogy 1689-1848 között 27 zetelaki végezte el a székelyudvarhelyi jezsuita - jelenleg Tamási Áron Gimnáziumot. A jezsuita kollégiumot 1593-ban szervezték , kezdetben négyosztályos majd 1736-tól hatosztályos: Parva, Principia, Grammatica, Sytaxis, Poetica, Rhetorica. Az iskola legrégebbi anyakönyve Album Gimmnazi - 1689-el kezdõdik. 1848-ig az iskola összes 17004 tanulója közül 82-en zetelakiak, akikbõl 27-en el is végezték a gimnáziumot. Udvarhely város után Zetelakáról végeztek a legtöbben a volt Udvarhelyszékben.

Ime a gimnáziumot végzettek névsora:

 

	Név	Mikor végzett?
1.	Petrus Szegedy nobilis ex Zetelaka	1696
2.	Joanes Csíki nobilis ex Zetelaka	1697
3.	Paulus Zetelaki nobilis	1701
4.	Thomas Dakó nobilis ex Zetelaka	1709
5.	Franciscus Tamási nobilis ex Zetelaka	1709
6.	Georgius Biró nobilis ex Zetelaka	1715
7.	Joanes Biró nobilis ex Zetelaka	1720
8.	Thomas Szõcs libertinus Zetelakiensis	1726
9.	Franciscus Bandi nobil ex Zetelaka	1729
10.	Andreias Csíki libertinus Zetelaka	1730
11.	Joanes  Szabó nobilis Zetelakiensis	1730
12.	Franciscus Ilyés nobilis siculus Zetelaka	1736
13.	Andreias Bandi	1739
14.	Joanes Andrási Zetelakiensis	1740
15.	Joanes Mezei	1743
16.	Petrus Gergelyfi	1744
17.	Thomas Biró	1766
18.	Szegedi Michael	1810
19.	Miklósi Georgius	1811
20.	Petrus Szabó	1816
21.	Emericus Demjén	1817
22.	Stefanus Sombori nobilis Zetelaka	1819
23.	Georgius Sebestyén nobilis ex Zetelaka	1821
24.	Antonius Sebestyén	1821
25.	Szabó Augustinus nobilis siculus Zetelaka	1827
26.	Miklósi Alexander	1830
27.	Biró Michael	1837

 

 

     Fontos mozzanat a zetelaki oktatás fejlõdésében 1874 szeptember 9-e. A Domus história 42-ik oldalán olvashatjuk, hogy "ma tétetett le s szenteltetett be díszes egyházi szertatás mellett, harangok zúgása között a zetelaki római katólikus új néptanoda Szögletköve" (ez az épület állt egészen 1975 június 20-ig).

     1908-ban az 1877-ben épült iskola mivel nem tudta befogadni a tanköteles gyermekeket a helyi közigazgatás elrendelte az iskolaépület további bõvítését. Sok huza-vona után két tanteremmel bõvítették 980 forint összegbõl.

     A zetelaki iskola eredményes mûködését igazolja a "Domus história"-ban az iskola látogatásról fennmaradt jegyzõkönyv 1870 január 27-én.

     "Meglátogatja a néptanodát az állami másodtanfelügyelõ székelykereszturi Sándor Mózes. Nagy megelégedést talált minden osztályban. Dicsérõleg nyilatkozik a tanításról, a helyes módról és a tantárgyak célszerû beosztásáról. Az osztály elosztása három csoportba történik. Két csoport fiú (kisebbek és nagyobbak) s egy leánycsoport".

 

             Szemelvények a "Rangosztályzati napló a zetelaki római katólikus néptanodáról" 1863/64.

1. A zetelaki népiskola alsó osztályába járó fiú gyermekek:

-74 fiú tanuló (6-12 éves gyermekek)

Tanító: Domokos János.                                                    Iskolaigazgató: András József plébános

                   Tantárgyak:

- Hittan és bibliai történetek.
- Betûismereti foglalás és kimondása olvasásban (nyomtatás-kézírás)
- Szép és helyesírásból
- Egyházi és világi éneklésbõl
- Számvetésben (fõbéli, táblánál)
- A minisztrálásból
- Elmebeli tehetség
- Szorgalma
- Magaviselete
- Hányszor maradt ki  ezen félévben?

 

     A szülõk foglakozását mindenhol "székelyföldész"-nek írják.

2. A zetelaki elemi iskola második osztályába járó fiú gyermekek: 18 fiú (11-12 évesek).

Tanító: Péterfi Mózes segédpap.

Tantárgyak:

 - Bibliai történetek
                                       - Magyar írás és olvasás
                                       - Számtan fejben számok által
                                       - Magyar nyelvtanból, nyugta és számlák készítésérõl
                                       - Helyesírás - diktálva írásból
                                       - Egyházénekbõl
                                       - Népszerû természettanból
                                       - Minisztrálásból
                                       - Elméleti tehetsége, szorgalma
                                       - Hányszor hiányzott?

 

3. Az udvarhelyi-zetelaki népiskola alsó és felsõ osztályában található 85 leánygyermeknek  az 1863/64-ik iskolai év végével 69 tanuló neve megtalálható, a többi valószínüleg kimaradt.

Tantárgyak: - Keresztény tudományból 
                                   - Evangélium magyarázatban
                                   - Betû ösmeret foglalása és kimondása
                                   - Olvasásban - nyomtatvány
                                   - Kézírás
                                   - A szépírásban
                                   - A helyes kimondásban
                                   - A diktálásban
                                   - A bibliában
                                   - A számvetésben: - fõbéli - táblánál
                                   - Nyugtatványok és más levelek készítésében
                                   - Elmebéli tehetsége használása
                                   - Magaviselete
                                   - Hányszor maradt ki?

 

     1873-ban  Páskó Antal segédpap a fiúk legfelsõ osztályában, Mosoni József tanító az alsókban, Sándor Mihály kántor a lányok osztályában tanít, igazgató Andrási József plébános.

Zsúfolt osztályok lehettek amit az 1870-71. évi statisztika is igazol.

1). Alsó osztály - I. oszt. 94 tanuló

                         - II. oszt. 30 tanuló             Tanító: Mosoni József

                         Összesen: 124 tanuló 

2). Felsõ osztály - 27 tanuló                         Tanító: Bálint Lázár segédpap

3). Elsõ osztály - 85 leány

      Második osztály - 44 leány                      Tanító: Sándor Mihály kántor

      Harmadik osztály - 24 leány                                         

      Összesen: 153 leány

 

A tanerõk száma

 

?.............. 1700-ig 1 tanerõ                        1868............ 1885-ig 4 tanerõ

1701........ 1836-ig 2 tanerõ                        1886............ 1895-ig 5 tanerõ

1837........ 1867-ig 3 tanerõ                        1896............ 1932-ig 6 tanerõ

 

     1897-ben a községi képviselõ testület és az egyháztanács elhatározták egy zárda és egy  gazdasági ismétlõ iskola építését. Az építendõ zárda és leányiskola helyéül a községnek a Málon levõ telkét jelölik ki, az elõterjesztett vázlatrajzot is elfogadták, de pénzhiány miatt elmaradt.

     Mint említettem 1874 szeptember 9-én kezdték meg a nagy iskola építését, mely három évig tartott. Azonban a "roncsoló toroklob" miatt  az iskola nem nyithatta meg kapuit. Igy az 1877-78 és 1878-79-es tanévben az iskoláztatás szünetelt Zetelakán. Ime az említett betegség következményei:

- 1877-78     született: 183      meghalt: 241, melybõl gyermek: 182

- 1878-79     született:  184      meghalt: 167, melybõl gyermek: 121

     A község nagy terjedelme, s egyes részeknek az iskolától való nagy távolsága megkívánta, hogy a távolesõ részre új iskolát építsenek. Ezzel a tervvel 1892-ben foglalkozott a községi képviselõtestület. Tófalvában (a település északi része) akartak "Fióknéptanodát" építeni, de anyagiak hiányában a terv nem valósult meg.

     1900 július31-vel megszünik a káplán tanítói állás s azután rendes tanítók mûködnek.

     1901-1905-ös években Zetelakán tanítottak: Ozsváth Miklós, Bálint Miklós, Szalló Imre, Petres Lajos, Petres Viktor, Gáspár Árpád tanítók.

     1906 májusában szolgabirói rendelet jelent meg mely szorgalmazza egy "nyári menedékház állítását Zetelakán. "A községi képviselõtestület elhatározza, mely szerint a nyári menedékház beállításának semmi értelme nincs. Nincs pedig azért, mert Zetelaka község gazdasági viszonyai egészen más, mint egy kisebb határú községé, melyben a lakósság mezei munkája végzésére bármilyen távol jár el otthonáról mégis estére haza jöhet és így a gyermekeinek a napközi elhelyezése mezei munkája közepedte csak elõnyére van. Azonban Zetelakának nagy kiterjedésû határa lévén úgy annyira, hogy a lakósoknak földjeik megmûvelésére 15-20 km-re kell eljárni, ilyen körülmények között nagyon természetes, ha ilyen messze járnak, ott napokig kell idõzniük, hogy a távolsággal idõveszteségeket húzamosabb ott tartózkodásaikkal pótolhassák. Különösen elõ áll ez az eset a kaszálás idején, éppen abban az idõben, amikor a gyermekek menedékháza megnyilik. A nyári idõszakban mindenki kaszálóira megyen, ahol rendes szállások, lakások vannak, s miután hónapokon keresztül ott tartózkodnak háznépestõl ahova mindenestõl ki kell költözniük mivel ottlétük alatt nemcsak kaszálást végeznek, de egyúttal a felbokrozódó czihert (bokros erdõ) is akkor irtják. A gyermekek csak az esetben maradhatnak, hogyha a szülõk gyermekeikért magok rövidítése nélkül áldozhatnának, ha értök kosztot fizethetnének. Ezt azonban a szegény földmûves Osztálytól, csupán azért, hogy gyermekeik a nyári menedékházat látogassák, kívánni sem lehet".

     A zetelaki iskola eredményes mûködését igazolja az 1911-ben megszervezett iskolaszék is. Ez alkalommal az iskolaszék elnökének Nagy Ferenc községi birót választották.

     Az iskola eredményesen mûködött az elsõ világháborúig, amikor a tanerõk katonai szolgálata miatt kisebb-nagyobb megszakításra került sor.

     Nagy változást hozott az 1927-es év amikor az igazgatást kiveszik a lelkészek kezébõl és kinevezték az elsõ igazgató-tanítót Páll Albert személyében. Ugyancsak 1927-ben indult be az elsõ VII. osztály.

     1934-ben indítják be az elsõ állami iskolát (a mai tófalvi iskola) s ettõl kezdve az egyházi iskola a mûködési engedélybe elõírt tanulói létszámot fogadhatja be.Az állami iskolában a tanítás román nyelven folyt. Elsõ igazgató-tanítója Andrei Rusu volt. Az állami iskola felépült de kezdetben gyermekhiány végett nem mûködött, ugyanis a szülõk római katólikus iskolába íratták a gyerekeiket. Ezzel magyarázható, hogy 1934 február 5-én Zetelakára "kiszállt" a megyei tanfelügyelõ és jegyzõkönyvet készített a beiskolázásról. A jegyzõkönyv III. pontja rámutat, hogy a római katólikus iskola osztálynaplóit áttanulmányozták és megállapították, hogy sokkal többen vannak, mint amennyit a minisztérium 24.268/1928 rendelete értelmében megenged az alábbiak szerint:

- I. tanterem 48 tanulónak felel meg, beíratkozva 81... 33-al több.
              - II. tanterm 48 tanulónak felel meg, beíratkozva 65... 17-tel több
              - III. tanterem 48 tanulónak felel meg, beíratkozva  80... 32-vel több
              - IV. tanterem 48 tanulónak felel meg, beíratkozva 62... 14-el több
              - V. tanterem 48 tanulónak felel meg, beíratkozva 73... 25-el több
              - VI. tanterem 48 tanulónak felel meg, beíratkozva 87... 39-el több
              - VII. tanterem 29 tanulónak  felel meg, beíratkozva 42...13-al több

     Összesen a hét tanteremben az engedélyezett 317 tanuló helyett 490 van beírva, vagyis 173-al több. Tekintettel arra, hogy a községben elkészült állami iskola 1933 szeptember 1-õl a tanulók hiánya miatt nem tudta hívatását betölteni, utasítjuk a Római Katólikus felekezeti iskola igazgatóságát, hogy a létszámon felüli tanulókat irányítsák át az állami iskolába. Amennyiben az iskola igazgatósága nem intézkedik az utasításaink alapján kénytelenek leszünk, hogy az oktató munka megjavítása érdekében az állami iskola benépesítését hivatalból elosztani és megoldani. Határidõ három nap:

                                                        Aláírja: Mãrginean tanfelügyelõ    

 

     Az oktatás nem szünetelt a második világháború idején sem de a férfi tanerõk katonai szolgálata miatt többször mûködött csökkentett létszámmal.

     Az 1948-as "tanügyi reform" nagy változásokat hozott az oktató-neveló munkában is. Megszüntették az egyházi iskolákat, az iskola és az egyház közé merev falat emeltek. Minden megszorító intézkedés ellenére a kommunista diktatúra éveiben sem szünetelt a zetelaki tanulók vallási oktatása, nevelése. Ezt a célt szolgálták a heti rendszerességgel megtartott hitórák a római katólikus plébánia épületében.

     1950-es évek végén új iskolatípusok jelentek meg. 1959-60-as tanévben indul az esti tagozat V-VI.-VII. osztálya,több mint80 tanuló. Ugyancsak 1959-60-as tanévben gyümölcstermesztési szakiskola nyilott több mint 50 tanulóval. Két évfolyam kibocsájtása után e szakiskola tanuló hiány miatt megszünt.

     Pozítiv hatással volt Zetelaka gazdasági, társadalmi és kulturális életére az 1961-62-es tanévben beindított elméleti középiskola. A fiatal, lelkes tanári kar Gergely Ignác és Deák Ferenc iskolaigazgatók irányításával színvonalas középiskolát teremtett, amelynek padjaiból nagyon sok fõiskolát és egyetemet végzett diák került ki.

     Közel 20 éves megszakítás után 1992-ben 63 fiatal érettségizett iskolánkban. 1992 és 2000 között 229 diák végezte el a középiskolát. A középiskola létjogosultságát, eredményességét igazolta és igazolja az érettségi vizsgákon való sikeres helytállás.